Minden az ellenkezője annak, aminek látszik és semmi nem az ellenkezője annak, aminek látszik. Hányan hittük el, hogy a tudatosság egy állandósult öröm, móka és kacagás? A tudatosság magába foglal mindent és nem ítél meg semmit. Tudom, tudom, oké, de Te boldog szeretnél lenni.

Nem így képzeltem

Előfordult már, hogy kértél valamit, akár még veszettül vizualizáltad is, és nem az lett? Mi más lehetséges ilyenkor azon túl, hogy elkönyveled, nem sikerült, megítéled Magad, és feladod? Kérdezd meg: ez az a változás, amit kértem? Lehetséges-e, hogy azért érzed Magad nagyon kellemetlenül, mert változik minden? Épp oldódnak a bilincseid. Szertefoszlanak a referenciapontjaid, a mit-hogyan-kell mintáid.

Hajrá, drága Barátom, itt ne add fel. Hallhattad már, hogy  a csodák a komfortzónán túl kezdődnek. Nos, hajlandó vagy-e elmenni odáig? Nem lesz mindig minden rózsaszín pufi lufi. Akkor vered át Magad, ha ki akarod zárni, amiről eldöntötted, hogy rossz. Amikor kizársz valamit, egyből a nem-választás Univerzumában találod Magad. Ez nem a "vonzás törvénye", a jaj, ne félj, mert bevonzod. Kezdj el rettegni George Clooney-tól és nézd meg, valóban így működik-e. Egyszerűen arról van szó, ha kizársz valamit nem nézel rá, nincs tisztánlátásod, elzárod az éberséget. Kérd teljes sebezhetőségből, amit igazán szeretnél. Mersz-e úgy kérni, hogy elengeded minden elvárásod, kivetítésed, gondolatod arról, hogy hogyan kell kinéznie? Mersz-e úgy kérni, hogy totálisan másképp is megjelenhet, mint amit az agyad el tud most képzelni?

Menni fog?

Bátor vagy, tudom, és megvan a kapacitásod is hogy továbbmenj. A kérdés, hogy választod-e. Ha félsz, nézz rá, valóban félsz, vagy izgulsz, hiszen ismeretlen tájakra keveredtél. Választhatod, hogy visszafordulsz, és azt is, hogy felgyorsulsz és túlmész mindenen. Sírj, dühöngj, küldj mindenkit oda, ahova valónak gondolod, csak maradj jelen. Kérj többet a csodából aki vagy. Kérheted, hogy könnyed és örömteli legyen a változás, csak ne tedd elvárássá. Annyira trükkösek vagyunk, a könnyedséget is izzadva, elvárásból vagyunk hajlamosak kérni. Sőt néha feltételeket szabunk az Univerzumnak, hogy ezt meg ezt kérem, de csak akkor, ha ez könnyed. A megkövetelés, az elköteleződés a saját életed mellett azt jelenti, hogy kéred, választod újra és újra, bármit is kell tegyél, bármi is kell legyél, hogy megkapd.

Mi ez?

Bármi is jelenjen meg, tedd fel a kérdést. Ha az okot, a miérteket keresed, az visszavisz a múltba, és újrateremted azt. Van úgy, hogy nem tetszik már a szarkupac, amiben ülünk. Ahelyett, hogy megítéled, nézz rá, mi mást választhatsz. Nem kell pozitívan gondolkodni. Ha nem kerek, vagy kifejezetten nyomorultul érzed Magad, nem kedves azt mantrázni, hogy minden rendben van.  NÉZZ RÁ, mi van. Falak nélkül. Mondj igazat Magadnak. Mi az amire eddig nem voltál hajlandó ránézni? Mi lehetséges most, ami soha nem volt?

Tápláló kapcsolatot kértem, hogy lett ebből egy baleset?

Választottam, hogy hagyom azokat az embereket, akik nem kedvesek és gondoskodóak velem, nem tisztelnek. Abbahagyom, hogy rányomjam az én kedvességem, jelenlétem, tiszteletem olyanokra, akik nem tudnak vele mit kezdeni. Aki nem választja, nem választja. Kértem olyanokat, akikkel mókás együtt, akik jelen vannak. Jöttem át a hídon utolértem egy kisbuszt, csattt. Az autó eleje kapott, érdekes formát öltött. A bokám is kapott. Jelen tudtam maradni. Persze, volt hiszti, hogy most ez mire jó, meg miért pont most, stb., ez nem tartott sokáig. Láss csodát, előkerültek a tápláló kapcsolatok. Kis üzenetek, félmondatok. Tér és megengedés, hogy ott vannak, szóljak, miben kérek hozzájárulást. Hihetetlenül hálás vagyok értük. Ahogyan azért is, hogy olyan autószerelőt ismerhetek, aki ünnepnap, szakadó esőben kukutyimból eljön megnézni a gépet. Lehetett volna másképp? Biztosan. Miért így történt? Nem keresem az okát. Kaphatok kedvességet törődést anélkül is, hogy bajom lenne? Igen. Azóta folyamatosan újabb emberek bukkannak fel, tápláló, mókás egységközösségből van egyre több. A beragadtnak tűnt helyzetekre addig kérdezek, addig megyek, túl a falaimon, amíg hupppsz, minden akadály semmisé válik, és megkapom, amit kérek. Hogy lehet még ennél is jobb? Találkozom továbbra is olyanokkal, akik kifejezetten nem kedvesek? Persze. A különbség annyi, hogy nem választom, nem ragaszkodom hozzá, hogy ez megváltozzon. 

Mi a tanulság?

Mi lenne, ha feladnánk, hogy mindenből következtetést akarunk levonni? Mi van, ha nem kell tanulni, tapasztalni, csak megengedni, hogy tudjuk, amit tudunk?

Ha kellőképpen elrettentél a tudatosság választásától, ezeket az eseményeket meg se nézd!

Access bars tanfolyam: https://www.facebook.com/events/716715118514295/

Boldog (T)est: https://www.facebook.com/events/2028746967371123/

Kép forrása: pixabay